Mayer Zoltánné

Már gyermekkorában tudta, hogy óvodapedagógus szeretne lenni, mivel édesanyja is ezt a hivatást választotta. 1984-ben érettségizett a Szegedi Tömörkényi Gimnáziumban. Az 1984/85-ös tanévben képesítés nélküli óvónőként dolgozott Kübekházán. Majd jelentkezett a Szarvasi Óvóképző Intézet levelező tagozatára, 1987-ben végzett. Az óvónőképző elvégzése után kinevezett óvónőként kezdett el dolgozni a Kübekháza Óvodában, ahol édesanyja vezető óvónő volt. Édesanyja mindig is példaképként kísérte végig szakmai útját. Szívesen vállalt feladatokat az óvodai programok megszervezésében. Óvodásaival rendszeresen részt vettek a község által szervezett rendezvényeken.

Édesanyja nyugdíjba vonulása után több mint 10 évig volt az óvoda vezetője.

25 év után óvodaváltás történt az életében. 2011 áprilisában kezdett dolgozni a Szegedi ÓVI Tarjáni Tagóvodájában. Itt is szívesen és aktívan vett részt az óvodai programok megszervezésében és lebonyolításában.

Nagyon közel áll hozzá a mozgástevékenység. 2013 decemberében elvégezte a „PEK” torna mozgásfejlesztő programot, melyet először csoportjában, majd óvodai szinten alkalmazta az ott elsajátított tudást. A mozgás tevékenységgel kapcsolatos szakmai tudását szívesen osztotta meg a Szegedi ÓVI által szervezett Tavaszi Pedagógiai Napokon.

Szakmai munkájában mindig rugalmasan alkalmazkodott a törvényi és társadalmi elvárásokhoz és a szülői, gyermeki igényekhez. Mindig fontosnak tartotta a gyermekek lelki, testi gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, a családias, elfogadó légkört és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását, a közös élményeket. A komplexitást is fontosnak tartotta és a gyermeki tevékenységeket is mindig úgy tervezte. A játékba integrált tevékenységek szervezését előnybe helyezte. A gyermeki képességekhez képest differenciált és a pedagógiai célokkal összhangban, rugalmasan alakította a nevelési tevékenységeket. Mindig a gyermeki szükségletekre odafigyelő, sokszínű gyermeki tevékenységet biztosító nevelőmunka tervezését, szervezését tartotta fontosnak. A pedagógiai gyakorlatában tudatosan alkalmazta az pedagógiai és módszertani ismereteit. A változatos, játékos helyzetek, lehetőségek megteremtését helyezte előtérbe, melyben a gyermekek tapasztalatokat gyűjthettek az őket érdeklő dolgokról, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Mindig olyan lékkört biztosított, amelyben a gyermekek bátran kifejezhették önmagukat, kérdezhettek, véleményük lehetett. A szabadjátékhoz, tevékenységekhez nyugodt feltételeket alakított ki.

Kollégáival szívesen és örömmel együttműködött a különböző pedagógiai eljárások megvalósításában és programok (gyermek rendezvény, ünnepség, kirándulás) megszervezésében. Feladatait mindig önállóan, precízen végezte el.

Kiemelten fontosnak tartotta a hátrányos helyzetű gyermekek és családok támogatását. Figyelemmel kísérte ezeknek a gyermekeknek a fejlődését, hatékonyan a számukra szükséges differenciált bánásmóddal foglalkozott velük. Odafigyeléssel és türelemmel segítette őket, hogy legjobb képességeiket tudják kibontakoztatni, megmutatni. Ezért szívesen vállalta és végezte sok-sok éven keresztül a gyermekvédelmi feladatokat.

Nevelőmunkáját a lelkiismeretesség, türelem, nagyfokú empátia és gyermekszeretet jellemzi.

Fontos számára a szülőkkel való jó kapcsolat és megfelelő kommunikáció. Szakmai és emberi kapcsolataiban is fontosnak tartja a rendszeres, hiteles és nyílt kommunikációt.  Jó alkalmazkodó képességének köszönhetően kolleganőivel mindig harmonikus volt a kapcsolata.

A gyermekek iránti szeretete és elkötelezettsége közel 40 év után is töretlen.