Pálfi Zoltánné
Pálfi Zoltánné Börcsök Zsuzsanna már nagyon fiatalon, az általános iskola felső tagozatában tudta, hogy felnőttként kisgyermekekkel szeretne foglalkozni.
Zenei előképzettsége – öt év zongoratanulás, majd két év hegedűtanulás – révén, nagyon jól sikerült a felvételije a szegedi Tisza-parti Óvónőképző Szakközépiskolába. Szép éveket töltött abban az intézményben, ahová régóta húzta a szíve.
Könnyen tanult, a szakmai tantárgyakat gyorsan elsajátította. Az óvodai gyakorlatokat kedvelte a legjobban. Az óvoda légköre, a nyüzsgő gyerekcsoport mindig elvarázsolta.
Abban az időben, érettségi után az osztály első három legjobb tanulójának az önkormányzat ajánlott fel munkahelyet. Mivel a tanulásban mindig élen járt, így rögtön állást kapott a Hajnóczy Utcai Óvodában. Az óvoda kapuját 1981. augusztus 1-én lépte át.
Lelkesedése az óvodapedagógusi pálya iránt csak fokozódott, így két év múlva jelentkezett a Szarvasi Óvónőképző Főiskolára, amit szintén sikeresen elvégzett.
Közben férjhez ment, két gyönyörű gyermeke született. Az anyaság megélése még közelebb hozta hozzá a gyerekek szeretetét, nevelésük fontosságát, és a szülők aggodalmának megértését.
A sok év alatt hitvallása töretlen maradt a tekintetben, miszerint szeretetteljes légkörben való következetes neveléssel lehet a legjobban segíteni és helyes útra terelni gyermekeinket.
Az évek során aktívan részt vett a kötelező (7 évente 120 óra) képzéseken, valamint rendszeresen kutatta az érdeklődésének megfelelő tanfolyamokat. A digitális világ megértése érdekében beiratkozott számítógépkezelői tanfolyamra. A mentálhigiénés tanfolyam, a drámapedagógiai- és báb tanfolyam, a konfliktuskezelés hatékony módszereinek megismerése, a mérés-értékelésen belül a GMP-tanfolyam, majd a DIFER szűrő tanfolyam elvégzése mind-mind arra ösztönözte, hogy munkáját minél hatékonyabban végezze.
Aktív tagja volt több munkaközösségnek. Leginkább a vizuális munkaközösségben szerzett ismereteket kamatoztatta mindennapi munkájában. Nemcsak az egymástól való tanulás, hanem, az új emberekkel való ismerkedés is motiválta.
Munkája során sikerült a szülők bizalmát is megszerezni. Törekedett arra, hogy a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Képes volt jó tanácsokat adni, de ő maga is sokat tanult a helyzetekből.
Hitte, tanította, hogy a mozgás az óvodás korú gyermek lételeme. Ennek érdekében Zenés-táncos mozgásfejlesztés témában képezte tovább magát. Az óvodában délutánonként szabadidejében mozgásfejlesztő foglalkozásokat szervezett hosszú éveken át.
Hitt a mese erejében. Segítségével közel lehet kerülni a gyermekhez, fejleszti képzelőerőjét, felkészíti a tanulásra, tapasztalatokat szerez az életről.
Mindig igyekezett segíteni a beszédhibás gyerekek kiejtésén játékokkal, nyelvtörő gyakorlatokkal.
Fontos volt munkája során, hogy mindenki jól érezze magát körülötte. Egyedülálló humorérzékkel rendelkezett, mely minden nap megalapozta a környezetében lévők hangulatát.
Segítette, tanította a gyerekeket a konfliktusok megoldására, ezért igyekezett a megegyezés irányába terelni őket.
A sok nevetés, ölelés feledhetetlen marad számára.
Szerencsésnek mondhatja magát, jó döntést hozott pályaválasztáskor, azt a munkát végezhette, ami a hivatásává vált.