Pásztor Gáborné
Az óvodapedagógusi pályára gyermekek iránt érzett szeretete irányította. 1982-ben Csongrádon, a Batsányi János Gimnázium és Óvónőképző szakközépiskolában érettségizett és szerzett óvónői szakképesítést. Majd jelentkezett a Szarvasi Óvónőképző Főiskolára, ahol előfelvételt nyert az 1983-84-es tanév nappali tagozatára. A 1982-83-as tanév folyamán Makón, a Zrínyi Utcai Óvodában dolgozott. Kihívás elé állította pályakezdőként a nagyon magas csoportlétszám. Szakmai rátermettségét bizonyította, hogy sikeresen szembenézett ezzel a nehéz helyzettel. Pályakezdőként, és a későbbiek során is sokat tanult idősebb kolléganőitől szakmából, emberségből egyaránt. Tanácsaikat kikérte, mindig szívesen fogadta. 1983-1985 között Szarvason a Felsőfokú Óvónőképző nappali tagozatos hallgatója volt. Itt kamatoztatta az előző évben megszerzett gyakorlati tudását, tovább gyarapította meglévő elméleti ismereteit. Tette mindezt azért, hogy még hatékonyabb, még eredményesebb pedagógiai munkát végezzen a mindennapok során. Tagja volt a főiskola kórusának. Főiskolai diplomáját 1985-ben szerezte meg. 1985-ben Kecelen kezdett dolgozni. A Nyírjesi, majd az Újfalusi óvodában kolléganői készségesek, befogadóak voltak. Támogatták tudásának kibontakozását. Feladatokat vállalt, szívesen tett a közösségért. 1992-ben költözött családjával Szegedre. Ez év szeptemberétől a Mars Téri óvodában dolgozott. 1993 novemberétől a Tünde Téri Óvodában helyezkedett el. 1997-ig az itt eltöltött időszak szakmailag meghatározó volt számára. Új feladattal bízták meg, ellátta az intézmény gyermekvédelmi feladatait. Pályafutása során elvégezte az Ayres terápia elmélete és gyakorlata c. tanfolyamot, majd megkezdte óvodájában a terápia alkalmazását. A mozgásos nehézségekkel küzdő gyermekek számára külön foglalkozás keretében játékos mozgásfejlesztő tornát tartott. Közben elvégezte Mexner Ildikó: Dislexiáról és disgráfiáról c. tanfolyamát. 1995-től a Szegedi Tisza-Parti Gimnázium pedagógia szakos osztályának óvodai szakmai gyakorlatát vezette. Mentorként tevékenykedett hosszú évekig. Majd a Szegedi JATE JGYPK óvodapedagógus hallgatóit is fogadta szakmai gyakorlatra. Örömmel adta át tudását, elméleti, gyakorlati ismereteit, tapasztalatait az új nemzedéknek. 1997-2003-ig a Kemes Utcai Óvoda óvodapedagógusa volt. A gyermekek hatékonyabb fejlesztése céljából 2000-ben elvégezte az ELTE fejlesztőpedagógus képzését. Majd ismeretei bővítése érdekében Vezető Óvodapedagógus szakvizsgát szerzett a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karán 2003-ban. 2003-tól nyugdíjazásáig a Szegedi ÓVI Tabán Utcai Óvodájában dolgozott. Itt éveken át minőségfejlesztési munkatársi feladatokat látott el. Továbbképzésekre járt, felméréseket, statisztikákat készített, minőségi team munkában vett részt. Környezeti nevelés városi szintű munkaközösség munkájában is részt vett, több éven keresztül. Szívügyének tartotta a gyermekek környezettudatos nevelését. Hangsúlyt fektetett a hagyományápolásra, hagyományteremtésre. Lelkesedéssel tartott Ayres terápiás foglalkozásokat is. Fontosnak tartotta a gyermekek egészséges életmódra nevelését. Ennek támogatására 2015-ben elvégezte az ETKA Jóga pedagógus-továbbképzési programot. Szívesen fogadta a Szegedi SZC Gábor Dénes Technikum és Szakgimnázium pedagógia szakos tanulóit. Lelkiismeretesen mentorálta a pályakezdő gyakornokokat. 2019-től tagóvoda-vezető helyettes lett, majd 2022-től a Szegedi ÓVI Tabán Utcai Óvodájának tagintézmény-vezetői / tagintézmény-igazgatói feladatait látta el nyugdíjba vonulásáig. Tette a dolgát a legjobb tudása, meggyőződése, lelkiismerete szerint, mindig az óvoda és annak lakói érdekében.
40 évnyi óvodapedagógusi pályafutása során kiemelkedő szakmai területei voltak: fejlesztőpedagógia, Ayres terápia fejlesztés, Dislexia-discalkulia megelőzés-fejlesztés, Gyógytestnevelés, Gyermekjóga, Kórus. Sok éven át tagja volt az Óvodák Igazgatósága által kezdeményezett Kodály Zoltán Női Karnak. A 40 év alatti óvodapedagógusi pálya iránti elhivatottsága, szorgalma példaértékű volt. Nyitott volt az innovációra. Fontosnak tartotta az élethosszig tartó tanulást. Folyamatosan arra törekedett, hogy részt vegyen azokban a feladatokban, amelyek emelték az óvodában folyó nevelő-fejlesztő munka színvonalát. Pályafutása során mindvégig egyenrangú, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítására törekedett kollégáival, szülőkkel egyaránt. Személyes példamutatásával a gyermekeket is egymás elfogadására, egymás tiszteletére nevelte. Mindig korrekt, hiteles magatartást tanúsított. Kommunikációja is ezt tükrözte környezete felé. Fontos volt számára, hogy szakmailag, emberileg nagy felelősséggel álljon helyt minden egyes nap óvodapedagógiai munkájában. Mindvégig a gyermekekért, a gyermekek érdekében munkálkodott. Módszertani tudása, szorgalma, elhivatottsága példaértékű volt. Következetessége, széleskörű látásmódja, folyamatosan megújulni képes szemlélete alkalmassá tette arra, hogy tovább vigye, gazdagítsa óvodája szakmai életét. Nagyfokú gyermekszeretete, a gyermekekkel való törődése, egyéni bánásmódja, türelme, toleranciája, embersége, magas szintű szakmai elhivatottsága minden munkatársa számára követendő volt, és marad az elkövetkezendő időkben is.