Tóth Anikó

Kisgyermek kora óta óvónő szeretett volna lenni, világéletében ez volt a célja, gyermekszeretete vezényelte, erre készült és nem is gondolkodott másban.

Óvónői képesítést 1984-ben szerzett a Tisza-parti Gimnázium Óvónői és Vízügyi

Szakközépiskola óvónői szakán. Érettségi után a Kiskunmajsa külterületéhez tartozó Kígyósi Napköziotthonos Óvodában kezdett el dolgozni, osztatlan csoportban. Munka mellett, levelező tagozaton szerezte meg a felsőfokú képesítést 1988-ban a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola óvodapedagógusi szakán. 1996-ban Szegedre költözött és augusztus elsejével a Teréz Utcai Óvodában helyezkedett el, ahol 20 évig dolgozott. Az itt eltöltött évek meghatározóak voltak számára szakmai fejlődése szempontjából. Az óvoda Nevelési Programjához kapcsolódóan több továbbképzésen vett részt szakmai felkészültségének bővítése érdekében. 2000-ben a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Intézetben gyógypedagógiai asszisztens felsőfokú szakképesítést szerzett. Több éven keresztül gyermekvédelmi feladatokat látott el. Szívén viselte a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, családok sorsát. Érdeklődési körének megfelelően aktívan részt vett a városi Vizuális és Környezetvédelmi munkaközösségek összejövetelein. Megalakulásától a megszűnéséig tagja volt a Szegedi ÓVI Kodály Zoltán Óvónői kórusának, melyben szólót is énekelt. Az óvodában is nagyon sokat énekelt a gyermekeknek, legkedvesebb tevékenysége a mesélés, verselés mellet az éneklés volt. 2016-ban a Szegedi ÓVI Gyertyámos Utcai Óvodájába került. Közvetlen, segítőkész személyiségének köszönhetően gyorsan beilleszkedett az új közösségbe. Mind a szülőkkel, mind a gyermekekkel nagyon jó kapcsolatot alakított ki. Szívesen kapcsolódott be az óvoda dekorálásába, kamatoztatva jó kézügyességét. 2022-ben a Szegedi ÓVI Gábor Áron Utcai Óvodájába folytatta óvodapedagógusi pályafutását. Kiegyensúlyozottságát, magabiztosságát a szülők, gyermekek és kollégák egyaránt érezték. Mindig bizalommal fordultak hozzá, Ő a legjobb tudása szerint igyekezett segíteni. A nyílt és őszinte kommunikációra törekedett, meghallgatta és figyelembe vette mások véleményét. Munkáját az igényesség, a pontosság jellemezte, a határidők betartására törekedett. Megbízható, lelkiismeretes, elhivatott óvodapedagógusként kapcsolata óvodásaival, óvodások szüleivel példaértékű volt. Minden kisgyermekre külön figyelmet fordított, a gyermekek elfogadása, szeretetteljes nevelése elsődleges volt számára. Az óvodás gyermekek sokat formálódtak, fejlődtek, mert mindig megfelelő támogatást kaptak. A gyermekek bizalommal, bátran fordulhattak hozzá, mert tudták, hogy mindig szerető ölelésre, problémáikra pedig választ találhatnak. Kiváló kapcsolatot ápolt szülőkkel, gyerekekkel egyaránt.

Szakmai munkájában igényes, folyamatosan kereste az új lehetőségeket, az új technikákat. Vizuális munkaközösségben tapasztaltakat, óvodánkban a délutáni szakkörökön tudta hasznosítani és közelebb hozni a sokféle alkotási lehetőséget, ötletet az óvodásokhoz. Kivételes munkabírású, fáradhatatlan ember, nem létezett számára megoldhatatlan feladat. Lelkesedése és töretlen optimizmusa követendő példa mindenki számára. Az óvodapedagógusi tevékenységét fáradhatatlanul, őszinte hivatástudattal végezte. Sokoldalú feladatvállalása, elkötelezettsége a pedagógus hivatás iránti alázatot mutatták, közvetlen, barátságos. Lételeme a folyamatos mozgás, a változásokat kihívásként éli meg. Hagyományok ápolását és a népi játékokat az óvodában fontosnak tartotta, az volt a célja, hogy a gyermekek sajátítsák el a jeles napokhoz, ünnepekhez tartozó népszokásokat, ismerjék meg a hagyományos népi játékokat. Munkatársaival empatikus, toleráns magatartást tanúsított, kreatív ötleteivel szívesen segítette az óvodai közösséget. A közösségi munkába, családi napokba mindig aktívan, ötletekkel telve vetette bele magát. Őszinte megnyilvánulásai, korrekt véleményformálása, látásmódja, energiája példaértékű volt. Kitartó, megbízható, fáradhatatlan, rugalmas óvodapedagógusnak ismertük meg.